Szövegdoboz: Asszony lesz a lányból

   Néhány éve felkeresett egy húsz esztendős fiatalasszony. Szorongásaira panaszkodott, ám a beszélgetés során arról is szó esett, hogy soha sincs vérzése. Elküldtem nőgyógyászatra, ahol megállapították, hogy fejletlen, mogyorónyi a méhe, azzal bizony nem is lehet menstruálni. A továbbiakban a gyermekkorát tekintettük át. Elmesélte, hogy az egyébként igen magas beosztású apja odahaza a család zsarnokaként viselkedett, naponta megalázta, gyötörte az anyát, aki sohasem lázadt fel, szótlanul tűrte a lehetetlen helyzetet. Bizonyára már sejti az olvasó: a kislány - látva a temérdek szenvedést - tudattalanjában eldöntötte, hogy ha ez a nő sorsa, akkor ő nem akar nővé válni, s nem is fejlődött ki a méhe! Némi tudományos magyarázat ehhez: a nőt, az anyaságot jelképező méh, az agy hipotalamusz-hipofizis rendszeréből érkező hormonok hatására indul növekedésnek. Ezt a rendszert viszont az érzelmek képesek befolyásolni, a működésüket megzavarni, gátolni. Esetünkben e gátlás miatt maradt mogyorónyi a belső szerv. (A hölgy a terápiának -és természetesen a férjének- köszönhetően ma két gyönyörű gyermek anyukája.)

    Szerencsére nem túl sűrűn találkozunk ennyire drámai, ám szemléletes esettel. Jóval gyakoribbak viszont már a pubertás korban is a vérzési rendellenességek, amelyeket ugyancsak okozhatnak lelki megrázkódtatások is. Kollégám mesélte a történetet, amelyben egy 12 éves kislány rábukkant a nővére lavórban áztatott, véres bugyijára, ettől megijedt és megundorodott. Mivel az anyukájával nem tudott a témáról beszélni, elhatározta, hogy bizony ő nem fog menstruálni. Undora és félelme sok évig zavarta a menzeszét. Mindebből leszűrhető, hogy az anyai feladatok igen jelentős részét képezi a lánykák felvilágosítása. Egy széleskörű felmérés szerint a jól felkészített lánykák problémamentesen élik át életüknek e nagy fordulópontját. A magyarországi átlag szerint 12.6 éves korban jelentkezik az első vérzés, addigra tehát  el kell érni, hogy örömmel várják a "nagylánnyá" válás pillanatát. Ez meghatározója lehet egész további szexuális életüknek.

    A serdülés folyamatát heves érzelmi hullámzások kísérik. A lányok hol ok nélkül vihognak, hol pedig eltelnek világfájdalommal. Napközben, de gyakran az iskolában is nyitott szemmel álmodoznak. Semmiről és mindenről egyszerre. Az addig segítőkész, "kezes bárány" leányzók felfortyannak, ha konyhai feladatot kapnak, hiszen ez visszatéríti őket a szürke valóságba. Tiszteletlenségük természetesen bántja az anyát, de bántja a gyereket is, mert jól tudja, hogy fájdalmat okozott. Várná a felnőtt megértését, feszültségeinek feloldását. De erre az időszakra a legtöbb anya már régen elfeledte, hogy maga is átevickélt ezen a korszakon és nem képes a megértésre. A lányban pedig tovább gyűlik a feszültség, indulat, agresszió. Feltehetően ennek az állapotnak is van pszichológiai funkciója, elősegíti a gyermek és a szülő egymásról történő leválását, hogy megnyíljék az út az önállóság felé. Ám nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy nagyon veszélyes időszak ez, mert ilyenkor csábítható leginkább a serdűlő csavargásra, italra, narkóra. Ha csak most ébred rá az anyuka a felelősségére, már többnyire elkésett a figyelmeztetéssel magyarázattal.

   A leánygyermek - éppen érzékeny lelkülete miatt - szinte csecsemő kora óta szüntelen anyai törődést, figyelmet igényel. Mivel azonban a kislány is figyel, nem mindegy, hogy mit mond, mit rejt a szavai mögé, és valójában mit sugall a szülő. Családi vagy egyéb okok miatt számos asszony nem érzi úgy, hogy jó dolog nőnek lenni. Bizonyára egykor ők is reményekkel várták álmaik beteljesedését, amely valamiért elmaradt. Nekik különösen érdemes arra gondolniuk, hogy ha leánygyermekük mindig csak az árnyoldalakat látja, s szüntelenül panaszt hallja, - még reménytől és az álmoktól is megfosztják őket.

A közösülést nem kívánó anya, elejtett szavaival, viselkedésével sokszor akaratlanul is átplántálja leánygyermekébe a szex hárító magatartást.
 

 

bimbóból a rózsa, - búgja a magyar nóta, s többnyire fel sem figyelünk arra, hogy ez a szép kép a nővé válás csodáját szimbolizálja. Bizony aligha van rejtelmesebb (és a szülők számára nagyobb próbatételt jelentő) folyamat, mint a szirombontás,"virággá" serdülés. A tegnap még totyogó pici lány szinte észrevétlenül megnyúlik, testét finom piheszőrök borítják, és általában lever mindent, ami leverhető. Fejlődése az összetört poharak számával arányos. További elmésségekkel is illusztrálhatnánk leányunknak ezt a korszakát, - ha a téma nem lenne nagyon is komoly és nem róna óriási felelősséget az anyukákra. Első sorban rájuk, hiszen túlnyomórészt rajtuk múlik, hogy csemetéjük egyáltalán akar -e nővé válni? Íme egy példa erre:

lány